Stephenie válaszol:

Stephenie válaszol:

Válasz a sok-sok kérdésre a Midnight Sun-nal kapcsolatban:

Rájöttem, hogy nincs olyan válasz, amit adhatok, hogy megváltoztassa a kérések, beadványok, igények ezreinek lényegét vagy tartalmát , hogy befejezzem a Midnight Sun-t, szóval kicsit hülyén érzem magam, hogy egyáltalán válaszolok a kérdésre. De ez a legnépszerűbb kérdés, szóval még egyszer nekifutok.

Nem dolgozok a Midnight Sun-on mostanában. Nincs tervben, hogy mikor kezdek neki; nem tudom most, hogy mikor jön el a megfelelő idő.

A kérdéseitekben volt néhány hibás következtetés arról, amit most megpróbálok rendbe tenni. Először is, Midnight Sun nincs befejezve és elzárva egy széfben, rám várva, hogy túltegyem magam a kiszivárgás miatt. Ha kész lenne, én magam dobálnám a könyvespolcokra. Nagyon szeretném, hogy oda tudjam adni azoknak az embereknek, akik aggódva várják. Másodszor pedig, nem vagyok mérges a kiszivárgás miatt. Nem is voltam az sokáig, túl voltam rajta körülbelül három héten belül. Harmadszorra, és ami a legfontosabb, nem akarok büntetni senkit. Azt sem, aki kiszivárogtatta, azokat sem, akik elolvasták, senkit. Ahogy mondtam, nagyon boldoggá tenne engem, ha kiadhatnám azoknak akik szeretnék.

Szóval miért tartom fel mégis? Mert nincs kész és nem fekszik egy széfben. Nincs befejezve, és a befejezése nem csak annyi, hogy leülök a számítógép elő és beütöm a szavakat; a szavaknak ott kell lennie a fejemben, hogy be tudjam ütni őket, és most nincsenek ott. Benne kell lennem , hogy meg tudjak írni egy történetet, és rájöttem, hogy beleerőltetni magam időpocsékolás. Vissza fogok térni a Midnight Sunhoz, amikor a történet kényszerít engem. Csak azért, mert az emberek annyira akarják, nem lesz jobban megírható; inkább az ellentéte igazából. Egyedül kell lennem egy törtnettel, hogy meg tudjam írni, és a Midnight Sun-nál nagy a tömeg, ha érted mire gondolok.

Az emberek különféle okok miatt írnak. Én mindig azért írtam, hogy boldoggá tegyem magam. Ha élvezek egy történetet, ha érzem a kreatív folyását, ha el vagyok foglalva egy világban, akkor írok és gyorsan írok. Ha nem vagyok benne, nem tudok írni. Soha nem voltam olyan, aki kérésre ír és nem tudom ezt elképzelni sem. Milyen jó is lenne azt mondani a kedvenc szerzőmnek, "Tudod, nagyon szeretnék egy jó könyvet a narval maffiáról. Írd meg nekem, oké?" vagy akár "Szeretnék egy folytatást az utolsóhoz," de ez nem így működik. Ahogy működik az az, hogy a kedvenc írom ír egy könyvet arról ,ami éppen érdekli. Talán egy évig tart, talán ötig. Ha ez olyan amit el akarok olvasni, megveszem vagy kiveszem a könyvtárból. Ha nem, találok mást amit olvashatok. Vége.

(Ez mind vonatkozik általában a vámpírokról való írásról. Én és a Vámpírok? Szünetelünk.)

Biztos vagyok benne, hogy ez nem lassítja le a kéréseket és követeléseket, de nem akartam, hogy azt gondoljátok mellőzöm a témát.

Egyébként, annyi nagyszerű könyv van. Van néhány ajánlás az oldalamon, és bármelyik könyvtáros örülne, ha mutathatna nektek lehetőségeket. Ugyanúgy a független könyvárusok. Meg fogják tölteni a karotokat csodás könyvekkel! 

Forrás: http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=30126&a_id=655007&h_id=109767

Üdv: Kemra